Csürhebanda
A Gyermelyi Áltlános Iskola (ÁMK) 6. osztálya
|
Gyermely személynévi előzménye a latin German volt. A hagyományok szerint nevét a községben átfolyó csermelyről kapta. A települést Kiskomárom néven is említik. A környéken talált és a Nemzeti Múzeumban őrzött késő bronzkori leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely. Későbbi időkből származó, különösen jelentős tárgyi emlék a falu határában fellelt két római polgárjogot elnyert avarisk síremléke. A magyarok már a honfoglalás idején letelepedtek itt. Földvárat építettek, aminek nevét a Bencevár nevű dűlő őrzi. A község a megyék megszervezése után a XVII. századig Esztergom megyéhez tartozott, csak ezt követően került Komárom megyéhez. A török kiűzése után Krappfl tábornok, majd gróf Esterházy, később a gróf Sándor család birtokolta. A dombtetőn álló katolikus templomát 1749-ben építették egy XV. században épült gótikus templom újjáépítésével. Az 1786-ban épült református temploma mai formáját az 1934-es átalakításkor kapta.
Több piaci központ: Budapest, Zsámbék, Bicske, Dorog, Tata, Esztergom között helyezkedik el, s ezt a földrajzi helyzetét előnyösen használta ki. Az asszonyok "tejhaszonnal" (túró, tejföl), tojással, baromfival, zöldségfélékkel és gyümölccsel, a férfiak gabonafélével, növendék állatokkal, rőzsével, fával jártak a piacra, és a bányásztelepülésekre. A kofák jellegzetes áruja volt a "kacsafertály" (négy részbe vágott és úgy megsütött kacsa), amelyet főleg szüret után vittek az esztergomi piacra. A bajnai uradalom Gyermelyen lévő területén nyári időben az aratási munkálatok, télen az erdő nyújtott kereseti lehetőséget. Sokan Budapestre mentek dolgozni, de kapcsolatukat nem szakították meg a faluval. Szőlőhegyei jó minőségű fehér bort adnak.
Gyermelytől Tarján felé haladva eljutunk a községhez tartozó Gyarmatpusztára. A vadregényes környezetben lévő neogót kápolna rokokó oltára és faragott padjai Velencéből származnak. Itt temették el Sándor Móricot, a híres "Ördöglovast". A nagybirtokok államosításáig a Sándor-Metternich birtokhoz tartozott Gyermely és Gyarmatpuszta. A közel 1300 lakosú község mai központja színvonalas szolgáltatásokat biztosít, de az öreg faluban néhány utca még őrzi a vidék építészeti hagyományait. Gyarmatpuszta kedvelt pihenőhelye nemcsak a környékbelieknek, hanem az országból máshonnan idelátogatóknak is.
A falu legjelentősebb gazdasági egysége a Gyermely Rt. országos hírű tésztagyára (az ország száraztészta gyártásának 35%-a innen kerül ki), melyhez csatlakozik a több mint félmillió tojótyúk tartására alkalmas "tojásgyár", valamint a közelmúltban felépült malom.
Az elmúlt évek munkálatainak köszönhetően megvalósult a község teljes infrastrukturális fejlesztése, kiépítésre került a víz, illetve kábeltévé hálózat, valamint teljesült a község vezetékes földgázzal való ellátása. Felújításra került a község katolikus és református temploma, valamint a gyarmatpusztai műemlék jellegű Metternich-kápolna. |
|
|
|
|